Jánosi András, Ferenci Tamás, Komócsi András, Andréka Péter
1 Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfarktus Regiszter, Budapest, Haller u 29., 1096.
2 Óbudai Egyetem, Élettani Szabályozások Kutatóközpont, Budapest.
Orv Hetil. 2021 Jan 31;162(5):177-184. doi: 10.1556/650.2021.31988.
Összefoglaló. Bevezetés: A szívinfarktust megelőző revascularisatiós beavatkozások prognosztikai jelentőségével kapcsolatban kevés elemzés ismeretes, hazai adatokat eddig nem közöltek. Célkitűzés: A szerzők a Nemzeti Szívinfarktus Regiszter adatait felhasználva elemezték a koszorúér-revascularisatiós szívműtétet (CABG) túlélt betegek prognózisát heveny szívinfarktusban. Módszer: Az adatbázisban 2014. 01. 01. és 2017. 12. 31. között 55 599 beteg klinikai és kezelési adatait rögzítették: 23 437 betegnél (42,2%) ST-elevációval járó infarktus (STEMI), 32 162 betegnél (57,8%) ST-elevációval nem járó infarktus (NSTEMI) miatt került sor a kórházi kezelésre. Vizsgáltuk a CABG után fellépő infarktus miatt kezelt betegek klinikai adatait és prognózisát, amelyeket azon betegek adataival hasonlítottunk össze, akiknél nem szerepelt szívműtét a kórelőzményben (kontrollcsoport). Eredmények: A betegek többsége mindkét infarktustípusban férfi volt (62%, illetve 59%). Az indexinfarktust megelőzően a betegek 5,33%-ánál (n = 2965) történt CABG, amely az NSTEMI-betegeknél volt gyakoribb (n = 2357; 7,3%). A CABG-csoportba tartozó betegek idősebbek voltak, esetükben több társbetegséget (magas vérnyomás, diabetes mellitus, perifériás érbetegség) rögzítettek. Az indexinfarktus esetén a katéteres koszorúér-intervenció a kontrollcsoport STEMI-betegeiben gyakoribb volt a CABG-csoporthoz viszonyítva (84% vs. 71%). Az utánkövetés 12 hónapja során a betegek 4,7-12,2%-ában újabb infarktus, 13,7-17,3%-ában újabb katéteres koszorúér-intervenció történt. Az utánkövetés alatt a CABG-csoportban magasabbnak találtuk a halálozást. A halálozást befolyásoló tényezők hatásának korrigálására Cox-féle regressziós analízist, illetve 'propensity score matching' módszert alkalmaztunk. Mindkét módszerrel történt elemzés azt mutatta, hogy a kórelőzményben szereplő koszorúér-revascularisatiós műtét nem befolyásolta a túlélést. Amennyiben a beteg kórelőzményében szerepelt a koszorúérműtét, az indexinfarktus nagyobb eséllyel volt NSTEMI, mint STEMI (HR: 1,612; CI 1,464-1,774; p<0,001). Következtetés: A kórelőzményben szereplő koszorúér-revascularisatiós műtét nem befolyásolta a szívinfarktus miatt kezelt betegek életkilátásait. Orv Hetil. 2021; 162(5): 177-184.
Little analysis is known about the prognostic significance of revascularization interventions before myocardial infarction; no domestic data have been reported so far.
The authors use data from the Hungarian Myocardial Infarction Registry to analyze the prognosis of patients with acute myocardial infarction who had previous coronary artery bypass grafting (CABG). Between 01. 01. 2014. and 31. 12. 2017, 55 599 patients were recorded in the Registry: 23 437 patients (42.2%) had ST-elevation infarction (STEMI) and 31 162 patients (57.8%) had non-ST-elevation infarction (NSTEMI). The clinical data and prognosis of patients treated for infarction after CABG were compared with those of patients without a CABG history.
The majority of patients were male (59% and 60%, respectively). Prior to index infarction, CABG occurred in 5.33% of patients (n = 2965), which was more common in NSTEMI (n = 2357; 7.3%). The CABG patients were older and had more comorbidities (hypertension, diabetes mellitus, peripheral vascular disease). For index infarction, percutaneous coronary intervention was more common in STEMI patients in the control group compared to CABG (84% vs. 71%). At 12 months of follow-up, 4.7-12.2% of patients had reinfarction, and 13.7-17.3% had another percutaneous coronary intervention. During the full follow-up, the CABG group had higher mortality. Cox regression analysis and propensity score matching were used to correct for the effect of other factors influencing mortality. Both analyses showed CABG did not affect survival. In the CABG group, the index infarction was more likely to be NSTEMI than STEMI (HR: 1.612; CI 1.464-1.774; p<0.001).
The history of CABG does not affect the life expectancy of patients treated for an acute myocardial infarction. Orv Hetil. 2021; 162(5): 177-184.
概述:关于心肌梗死前血管重建干预的预后意义,目前已知的分析较少,国内尚未有相关数据报道。目的:作者利用匈牙利心肌梗死登记处的数据,分析既往接受冠状动脉搭桥术(CABG)的急性心肌梗死患者的预后。方法:在登记处记录了2014年1月1日至2017年12月31日期间55599例患者的临床和治疗数据:23437例患者(42.2%)发生ST段抬高型心肌梗死(STEMI),32162例患者(57.8%)发生非ST段抬高型心肌梗死(NSTEMI),这些患者因心肌梗死接受了住院治疗。我们比较了CABG术后因心肌梗死接受治疗的患者的临床数据和预后,并与无CABG病史的患者的数据进行了对比。结果:大多数患者为男性(分别为62%和59%)。在发生索引梗死前,5.33%(n = 2965)的患者接受了CABG,这在NSTEMI患者中更为常见(n = 2357;7.3%)。CABG组患者年龄更大且合并更多疾病(高血压、糖尿病、外周血管疾病)。对于索引梗死,与CABG组相比,对照组STEMI患者中经皮冠状动脉介入治疗更为常见(84%对71%)。在随访12个月时,4.7 - 12.2%的患者发生再梗死,13.7 - 17.3%的患者接受了另一次经皮冠状动脉介入治疗。在整个随访期间,CABG组的死亡率更高。采用Cox回归分析和倾向得分匹配来校正影响死亡率的其他因素的作用。两种分析均显示CABG不影响生存率。在CABG组中,索引梗死更可能为NSTEMI而非STEMI(风险比:1.612;可信区间1,464 - 1.774;p<0.001)。结论:CABG病史不影响急性心肌梗死患者的预期寿命(《匈牙利医学周刊》2021年;162(5): 177 - 184)。
关于心肌梗死前血管重建干预的预后意义,目前已知的分析较少;国内尚未有相关数据报道。
作者利用匈牙利心肌梗死登记处的数据,分析既往接受冠状动脉搭桥术(CABG)的急性心肌梗死患者的预后。在2014年1月1日至2017年12月31日期间,登记处记录了55599例患者:23437例患者(42.2%)发生ST段抬高型心肌梗死(STEMI),31162例患者(57.8%)发生非ST段抬高型心肌梗死(NSTEMI),这些患者因心肌梗死接受了住院治疗。将CABG术后因心肌梗死接受治疗的患者的临床数据和预后与无CABG病史的患者的数据进行了比较。
大多数患者为男性(分别为59%和60%)。在发生索引梗死前,5.33%(n = 2965)的患者接受了CABG,这在NSTEMI患者中更为常见(n = 2357;7.3%)。CABG组患者年龄更大且合并更多疾病(高血压、糖尿病、外周血管疾病)。对于索引梗死,与CABG组相比,对照组STEMI患者中经皮冠状动脉介入治疗更为常见(84%对71%)。在随访12个月时,4.7 - 12.2%的患者发生再梗死,13.7 - 17.3%的患者接受了另一次经皮冠状动脉介入治疗。在整个随访期间,CABG组的死亡率更高。采用Cox回归分析和倾向得分匹配来校正影响死亡率的其他因素的作用。两种分析均显示CABG不影响生存率。在CABG组中,索引梗死更可能为NSTEMI而非STEMI(风险比:1.612;可信区间1.464 - 1.774;p<0.001)。
CABG病史不影响急性心肌梗死患者的预期寿命(《匈牙利医学周刊》2021年;162(5): 177 - 184)。