[Effect of rapid response system on hospital mortality, implemented by Somogy County Kaposi Mór Teaching Hospital].

UNLABELLED

Összefoglaló. Bevezetés: Általánosságban elmondható, hogy a fekvőbeteg-ellátást nyújtó egészségügyi intézmények intenzív terápiás osztályain (ITO) jelennek meg a legsúlyosabb kórképekkel és a legmagasabb halálozási aránnyal bíró esetek, rendszerint megkésve. Eltérően az ITO-tól, más betegellátó osztályokon előfordulhat, hogy nem észlelik megfelelően és időben a betegek olyan állapotváltozásait, melyek előre jelzik például a szívleállást vagy a keringési rendszer várható összeomlását. Ennek kiküszöbölésére jelenthet megoldást az úgynevezett gyors reagálású rendszer (RRS), melynek segítségével csökkenthető a kórházon belüli mortalitás. Célkitűzés: A Somogy Megyei Kaposi Mór Oktató Kórház a teljes intézményre kiterjedően a 2016. évtől alkalmazza az RRS-t. A jelen tanulmány célja a kórházi mortalitás csökkentésével kapcsolatos első eredmények bemutatása. Módszer: Vizsgálatunkban az ITO-ra került betegek adatbázisán alapuló kereszttáblás, illetve nemparametrikus statisztikai módszereket alkalmaztuk. Eredmények: A statisztikai próbák eredményei alapján megállapítottuk, hogy az intenzív ellátás felvételi diagnózisai (légzési elégtelenség, neurológiai ok, reanimáció, szepszis, szív/keringési, egyéb ok) között statisztikailag igazolható eltérés tapasztalható (p = 3,815e-14) RRS alkalmazásával és a nélkül. Az RRS-sel felvettek között magasabb arányt képviseltek a légzési elégtelenséggel és szepszissel érkező, súlyosabb betegek, ugyanakkor kisebbnek bizonyult a reszuszcitáltak száma. Megbeszélés: Az RRS nélküli időszak 2,983%-os intézményi mortalitása az RRS-időszakban 2,932%-ra csökkent, azonban a beküldő osztályonkénti adatokban jelentős különbségeket tapasztaltunk. 21 fekvőbeteg-osztály közül 19 osztály esetén csökkent a mortalitás az RRS bevezetését követően. Következtetés: Arra a megállapításra jutottunk, hogy a nemzetközi szakirodalom alapján bevezetett RRS növelte az egészségügyi ellátás hatékonyságát, és ezáltal sikerült csökkenteni az intézményi szintű mortalitást. Orv Hetil. 2021; 162(20): 782-789.

INTRODUCTION

In general, the cases with the most severe diseases and highest mortality rate are admitted to the intensive care units (ICU) usually late. Contrary to ICU, in other in-patient units it can happen that those changes in patients' condition, which pre-indicate, e.g., cardiac arrest or collapse of circulatory system, are not noticed properly and in time. To eliminate this, the so-called rapid response system (RRS) can be the solution, by the help of which hospital mortality can be reduced. Objectve: The RRS has been used all institution-wide in Somogy County Kaposi Mór Teaching Hospital from 2016. The aim of this study is to demonstrate the results concerning hospital mortality cutdown.

METHOD

Our analysis was based on ICU patients' database and we applied cross-tabulation and non-parametric statistical methods.

RESULTS

We appointed, that among admission diagnosises to ICU (respiration insufficiency, neurological reason, reanimation, sepsis, cardiac/circulatory condition, other), statistically verifiable discrepancy can be experienced (p = 3.815e-14) with using RRS or without it. Among those admitted via RRS, more severe patients with respiration insufficiency and septic conditions were represented in higher rate, while the number of the admitted ones after resuscitation has decreased.

DISCUSSION

Hospital mortality rate of 2.983% without using RRS decreased into 2.932% in the period of using RRS, though we observed remarkable differences in data of non-ICU in-patient departments. Mortality has reduced in 19 in-patient departments out of 21, after implementing RRS.

CONCLUSION

To sum it up, we identified that RRS implemented on the basis of international references has increased the efficiency of healthcare and owing to it, institution-level mortality has successfully decreased. Orv Hetil. 2021; 162(20): 782-789.