Laky Boglárka, Szabó Bálint Gergely
1 Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Budapest.
2 Dél-pesti Centrumkórház, Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet, Budapest, Albert Flórián út 5-7., 11. épület, II. emelet, 202. szoba, 1097.
Orv Hetil. 2020 Dec 27;161(52):2179-2187. doi: 10.1556/650.2020.32064.
Összefoglaló. Bevezetés, célkitűzés: Az influenzaszezonban fellépő, elsősorban virális megbetegedések jelentős morbiditási és mortalitási teherrel rendelkeznek. Célunk volt az influenzaszerű betegséggel (ILI) és akut légúti betegséggel (ARI) kórházba felvett felnőtt betegek mikrobiológiai és klinikai karakterisztikájának leírása. Módszerek: Egycentrumos, obszervációs kohorszvizsgálatunk során a 2018/2019. évi légúti szezonban a Dél-pesti Centrumkórház - Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet Infektológiai Osztályára ILI/ARI diagnózissal felvett betegek eseteit dolgoztuk fel a kórház elektronikus adatbázisának segítségével. Bevonásra azon betegek kerültek, akiknél légúti PCR-vizsgálat történt. A bevont betegeket alcsoportokra osztottuk: klinikai ILI/ARI, PCR-pozitív ILI/ARI influezavírussal, PCR-pozitív ILI/ARI más vírussal. Elsődleges kimenetelnek a komplikált betegséglefolyást, másodlagos kimenetelnek a kórházi összhalálozást, az intenzív osztályos (ICU-) felvételt, az osztályos ápolás hosszát (LOS) és az ICU LOS-t választottuk. Statisztikai összehasonlításra a Mann-Whitney-féle U-próbát, a Fisher-féle egzakt tesztet használtuk. Eredmények: A bevont 112 eset 42,8%-ában igazolódott influenza A- vagy B-vírus, 7,1%-ban egyéb légúti vírus, második leggyakrabban az RSV etiológiai szerepe. Megelőző kórházi ellátás szignifikánsan gyakrabban fordult elő PCR-pozitív ILI/ARI esetekben (23,2% vs. 42,8%; p = 0,04); ugyanezen betegek körében a panaszok kezdetétől a diagnózisig eltelt idő kb. 1 nappal rövidebb volt (3,0 ± 4,0 vs. 4,0 ± 5,0 nap; p = 0,02). A komplikációk gyakoriságát hasonló nagyságúnak találtuk (46,4% vs. 51,8%; p = 0,72), a leggyakoribb szövődmény a tüdőgyulladás volt (45,5%). ICU-felvételre az esetek 5,4%-ában volt szükség, a kórházi összhalálozás 3,6%-nak adódott. A medián LOS 8,5 ± 8,0 nap, a medián ICU LOS ideje 20,5 ± 30,5 nap volt. Következtetés: A vizsgált légúti szezonban ILI/ARI diagnózissal felvett betegek jelentős részében influenza-, kisebb hányadban egyéb légúti vírusok voltak felelősek a klinikumért. A leggyakoribb szövődmény a pneumonia volt. A légúti PCR-vizsgálat lehetőséget nyújthat az etiológia tisztázására. Orv Hetil. 2020; 161(52): 2179-2187.
Introduction, objectives: A significant burden of morbidity and mortality is caused by seasonal outbreaks of respiratory viruses. Our aim was to identify clinical and microbiological differences among adult patients hospitalized with acute respiratory infection (ARI) or influenza-like illness (ILI).
A single-center observational cohort study was conducted at South Pest Central Hospital, National Institute of Hematology and Infectious Diseases during the 2018/2019 influenza season. Patients were identified using the hospital database, and included in the study if respiratory PCR sampling was done during hospital stay. Subgroups were created according to the identified etiology: clinical ILI/ARI (no PCR positivity), PCR positive ILI/ARI with influenza, PCR positive ILI/ARI with other virus(es). Primary outcome was the occurrence of any complication, secondary outcomes were in-hospital all-cause mortality, intensive care unit (ICU) admission, length of stay (LOS) and ICU LOS. For statistical analysis, Mann-Whitney and Fisher's tests were used.
From 112 identified cases, 42.8% were caused by influenza A or B, 7.1% by other viruses, notably RSV. PCR positivity frequently associated with prior hospitalization (23.2% vs. 42.8%; p = 0.04), and shorter time from symptom onset to diagnosis (3.0 ± 4.0 vs. 4.0 ±5.0 days, p = 0.02). Complication rates were similar among subgroups (46.4% vs. 51.8%; p = 0.72), with pneumonia as a leading complication (45.5%). ICU admission was necessary in 5.4%, in-hospital all-cause mortality was 3.6%. Median LOS and ICU LOS were 8.5 ± 8.0 and 20.5 ± 30.5 days, respectively.
During the 2018/2019 season, most ILI/ARI cases were caused by influenza, but other respiratory viruses could also be detected in lower rates. Pneumonia was the most common complication. Respiratory PCR sampling might provide a feasible way of etiology identification. Orv Hetil. 2020; 161(52): 2179-2187.
引言、目的：呼吸道病毒的季节性爆发导致了显著的发病和死亡负担。我们的目的是确定因急性呼吸道感染（ARI）或流感样疾病（ILI）住院的成年患者的临床和微生物学差异。
在2018/2019流感季节期间，于南佩斯中央医院、国家血液学和传染病研究所进行了一项单中心观察性队列研究。使用医院数据库识别患者，若在住院期间进行了呼吸道PCR采样，则将其纳入研究。根据确定的病因创建亚组：临床ILI/ARI（PCR未呈阳性）、流感病毒导致的PCR阳性ILI/ARI、其他病毒导致的PCR阳性ILI/ARI。主要结局是任何并发症的发生，次要结局是院内全因死亡率、重症监护病房（ICU）入院率、住院时间（LOS）和ICU住院时间。进行统计分析时使用了曼-惠特尼U检验和费舍尔精确检验。
在112例确诊病例中，42.8%由甲型或乙型流感病毒引起，7.1%由其他病毒引起，尤其是呼吸道合胞病毒（RSV）。PCR阳性与先前住院频繁相关（23.2%对42.8%；p = 0.04），且从症状出现到诊断的时间较短（3.0±4.0天对4.0±5.0天，p = 0.02）。亚组间并发症发生率相似（46.4%对51.8%；p = 0.72），主要并发症为肺炎（45.5%）。5.4%的病例需要入住ICU，院内全因死亡率为3.6%。中位住院时间和中位ICU住院时间分别为8.5±8.0天和20.5±30.5天。
在2018/2019季节，大多数ILI/ARI病例由流感引起，但也能检测到较低比例的其他呼吸道病毒。肺炎是最常见的并发症。呼吸道PCR采样可能为病因鉴定提供一种可行的方法。《匈牙利医学周报》。2020年；161(52):2179 - 2187。
