[Characteristics of the Hungarian pregnancy care system: background inequalities in the preferences for private and public care].

UNLABELLED

Összefoglaló. Bevezetés: Jóllehet Magyarországon a várandósok a társadalombiztosítási rendszer által támogatott komplex várandósgondozási ellátásra jogosultak, mégis sokan vesznek közülük igénybe privát szolgáltatásokat. Ezt a döntést többek között a biztonságérzet fokozása és a várandósgondozást végző szakember szülésig tartó folytonosságának biztosítása motiválja. Nemzetközi szakirodalmi adatok alapján mindemellett feltételezhető, hogy hazánkban is befolyásolja a választást a társadalmi-gazdasági helyzet. Célkitűzés: A jelen elemzés célja annak vizsgálata magyarországi várandósok reprezentatív mintáján, hogy az állami/magán/vegyes finanszírozású várandósellátás igénybevétele mennyiben kapcsolódik bizonyos demográfiai, szocioökonómiai, egészségi és pszichológiai változókhoz. Módszer: Az elemzés a Kohorsz '18 Magyar Születési Kohorszvizsgálat első, várandós anyák körében zajló szakaszának súlyozott adatain történt (n = 8287). Az adatok forrását a védőnők által szóbeli interjúk során felvett, valamint önkitöltős formában begyűjtött kérdőíves adatok szolgáltatták. Eredmények: Az egyes várandósgondozási formák igénybevétele erősen összefüggött a várandós korával, iskolai végzettségével, anyagi helyzetével és foglalkozási presztízsével. Közepes erősségű kapcsolatban állt a várandós partnerkapcsolati helyzetével és meglévő gyermekeinek számával, míg gyenge összefüggésben az egészségi állapotával és pszichés tüneteivel. A finanszírozási formához mindemellett erősen kapcsolódott az, hogy a várandós választott orvossal, szülésznővel tervezte-e szülését. Megbeszélés: A kapott eredmények rámutatnak, hogy a várandósellátás különböző finanszírozású formáinak igénybevétele jelentős mértékben együtt jár a várandós szocioökonómiai és demográfiai sajátosságaival, míg egészségi és pszichés állapotával csupán gyenge összefüggésben áll. Következtetés: A hazai várandósgondozást jellemző kettős finanszírozás háttér-egyenlőtlenségek egész sorát hordozza magában. Jövőbeli elemzésekben vizsgálat tárgyává szükséges tenni, hogy ez mennyiben mutat összefüggést ellátásminőségi és -hozzáférési különbségekkel, valamint ezeken keresztül a várandós és gyermeke egészségével. Orv Hetil. 2021; 162(35): 1402-1412.

INTRODUCTION

While pregnant women in Hungary are entitled to complex pregnancy care financed by the social security system, many of them do use private services. This decision is motivated, among other things, by increasing the sense of security and ensuring the presence of the doctor providing pregnancy care at the birth. However, based on the international literature, it can be assumed that this decision is influenced by the socio-economic background as well.

OBJECTIVE

The aim of the present analysis is to examine the extent to which the use of public/private/mixed funded pregnancy care is related to certain demographic, socioeconomic, health related and psychological variables on a representative sample of pregnant women in Hungary.

METHOD

The analysis was performed on the weighted data of the first, pregnant wave of the Cohort '18 Growing Up in Hungary (n = 8287). The analysis is based on data from personal interviews and self-administered questionnaires conducted by the health visitors among pregnant women in 2018.

RESULTS

The use of different forms of pregnancy care was strongly related to the age of the pregnant women, their education, financial situation and occupational prestige. It was moderately correlated with the pregnant woman's partnership status and their parity, while it was weakly correlated with her health status and psychological symptoms. The form of financing of the pregnancy care was, however, strongly related to whether the pregnant woman planned to give birth with a chosen doctor or midwife.

DISCUSSION

The results show that the use of different forms of pregnancy care is greatly associated with the socioeconomic and demographic characteristics of the pregnant women, while it is only weakly related to the health status and mental wellbeing.

CONCLUSION

Double funding in the Hungarian pregnancy care system carries a whole range of background inequalities. Future analyses should examine whether this has an impact on the quality and availability of care and, indirectly, on the health of pregnant women and their children. Orv Hetil. 2021; 162(35): 1402-1412.